Kresley Cole - A gyönyör sötét hercege

Fülszöveg:
Szépség és szörnyeteg…

Lucia, a gyönyörű, csábító valkűr, és Garreth MacRieve, Lykae hercege, a parázsló szemű, szenvedélyes vérfarkas elsöprő erejű románca titkokkal és veszélyekkel terhelt – pusztulást hozhat a lányra és szeretteire is. Ám a fékezhetetlen vágynak semmi sem állhatja útját, Lucia érintése felkorbácsolja Garreth érzékeit, míg a férfi csókjának ellenállni lehetetlen.

Garreth mindenáron birtokolni akarja ezt az őrjítő nőt, védelmezni szeretné, de hogyan tudná rávenni, hogy Lucia elfogadja őrzőjének?

Egyetlen megoldás kínálkozik: Garreth kihasználja a nő gyengeségét – azt, hogy olthatatlanul vágyik a szerelmére…


Borító: 3
Sorozat: Halhatatlanok Alkonyat Után # 7
Eredeti cím: Pleasure of a Dark Prince
Kedvenc karakter Nix
Oldalszám: 428
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás: 2013. augusztus 27.

Az egyik nagy kedvencem ez a sorozat. Főként a világkidolgozása és a szereplők miatt. Nagy kedvenceim a valkűrök és a farkasok. Ha a sorozatban egy ilyen páros van,az csak jó lehet. Vagy néha nem...

A könyv elolvasása előtt gyorsan átlapoztam a Vámpíréhséget, mivel mindkét szereplő csak ott bukkant fel. Mint kiderült felesleges volt, mivel a könyv első negyedet a Vámpíréhségben említett cselekményt dolgozza fel egy kicsit másképp, más szemszögből.

A Vámpíréhségben imádtam Garreth-et. És Lucia-t is. Valkűr és farkas? Tökéletes párosítás. Ahogy haladt a könyv, úgy zártam a szívembe Garreth-et. Főleg azért mert: farkas, kitartó, humoros és szórakoztató. Oh, és említettem már, hogy kitartó?

Ahogy haladt a sorozat, mindig hiányoltam azokat a valkűröket, akik az első részben szerepeltek. Hol van Lucia, Annika, Daniela? Nos most Lucia-n a sor hogy párra leljen, és be kell vallanom,hogy nagyon megkedveltem. A könyv első felében. Tetszett a története, hogy miként lett belőle Íjász, és mit kell ezért nélkülöznie.

A páros kezdetben szórakoztató volt. Izzott közöttük a levegő, humorosak voltak a szócsatáik, és járták a világot. Hála Lucia-nak.

Kicsit zavaró volt az egy éves ugrás, de hamar túltettem magam rajta. Lucia és Garreth az Amazonas vizein tengetik napjaikat, hála annak, hogy Lucia-nak küldetése van. És itt jött el a mélypontja a sztorinak. Azt a 100 oldalt simán kivágtam volna, mert semmiről sem szólt. Sőt! Ha belegondolok, hiába ilyen hosszú a könyv, úgy éreztem, mintha alig olvastam volna valamit.

Valamint Lucia is változásnak indult. És nem pozitív irányba. Ő az első valkűr, akit kilőnék a Holdra. Eleinte kedveltem, de egy idő után sok volt. Az állandó titkolózása már untatott, és az is, hogy nem bízik Garreth-ben.

Nem értem, hogy Cole miért fordított ilyen sok figyelmet a hajóútra. Számomra teljesen felesleges volt. És unalmas.

Majd' ismét felpörgött a cselekmény. Garreth elveszíti a karperecét, amiért Lucia-nak menekülnie kell, ha nem akar a farkas karmai közé kerülni. És így találja meg azt, amit keresett. Igen ám, de felbukkan Lothaire is, és elszabadítja a gonoszt, aminek később lesz jelentősége.

A könyvben ismételten felbukkan Nix, akit csak imádni lehet. A fordító ismét Bolond Nix-nek keresztelte. Gratulálok kedves fordító!

Regin is szerephez jutott, ami nem meglepő, hiszen nemsokára az ő kötete következik.

Központi kérdés volt hogy Lucia ereje honnan ered, és mit nem szabad tennie, ha meg szeretné tartani a tudását. Erre Cole egy mondatban elintézi azzal, hogy 2000 év tudása elegendő, nem kell ide más. Nos, köszönjük.

Viszont az utolsó fejezetek nagyon jóra sikeredtek. Láthattuk, hogy mi történik egy farkassal, ha meghal a társa. Garreth állapota nem oldódott meg pillanatokon belül, amiért piros pont jár Cole-nak.

Viszont nekem már sok volt ez a páros. Garreth eleinte nagyon közel állt ahhoz hogy a kedvenceim között szerepeljen, de a könyv végére úgy éreztem, hogy egy igazi papucs lett. Nem számít hogy Lucia mit művel vele, ő megy utána.

Szeretem Cole-t, de nekem ez a könyv...Tetszett mert voltak benne izgalmas részek, de Lucia nagyon lehúzta a könyvet. Valamint a cselekménye is lassú volt.

Viszont az epilógus nagyon ígéretes. Még szerencse, hogy a folytatás a polcomon várakozott!

A fordítást már meg sem említem: Regin a Ragyogó, Bolond Nix és Felemelkedés? No comment...